Beszámoló a zalai civil szervezetfejlesztésről

Befejeződőtt a Civil szervezetfejlesztés Zala Megyében című TÁMOP 5.5.3. projekt, amelyben a SEED Alapítvány alvállalkozóként a projekt eredményeit összegző hatásvizsgálatot és a fenntarthatósági tanulmányt készítette.

Másfél év munkája zárult le szeptember 23-án egy konferenciával, ahol a projekt eredményeit és a 3 éves fenntartás érdekében tervezett tevékenységeket  mutatták be a projekt megvalósítói. A jó hangulatú, az Énekmondó együttes gyönyörű zenei előadásával és a helyi termékek kóstolásával zárult rendezvényen Laczkó Zsuzsa a SEED nevében prezentálta a 100 oldalas hatástanulmány eredményeit. A hatásvizsgálat a projektben résztvevő civil szerveztek vezetőinek és munkatársainak, valamint a megvalósító konzorcium és néhány kiemelten fontos önkormányzati vezető megkérdezésére épült. A kérdezés július – augusztusban színesítette a SEED-munkatársak életét, alvállalkozók bevonása mellett is jócskán jutott nekünk is interju alany a Zala megyei helyszíneken. A projekt eredményeiről kiadvány is készült, amely a szervezetfejlesztési folyamatban részt vett 28 szerveztet is bemutatja. Az alábbiakban a kiadvány szövegét olvashatjátok.

A Zala Megyei civil szervezetfejlesztési projekt eredményessége a számok és a szavak tükrében.

A projekt eredményeit egy 80 oldalas tanulmányban foglaltuk össze. Ebből emeljük ki most a legfontosabb és legérdekesebb változásokat.

• 16 szervezetben bővült vagy javult valamilyen formában az infrastruktúra. A szervezetek egyharmadában valamilyen (elsősorban az önkénteseket érintő) létszám növekedés valósult meg. 12 szervezet  új célcsoportokat is meghatározott, és/vagy  új tevékenységeket vállalt fel. 
• Valamennyi szervezet jelentős tudás bővülésről adott számot. A szervezetekben egy kivételével növekedett a szakmai tudatosság, ez elsősorban a napi feladatok rutinszerű ellátásán túlmutató stratégiai gondolkodás megjelenésében érhető tetten.Javult a szervezeti kommunikáció is.
• Az egyik kisebb civil szervezet képviselője így foglalta össze jövőbeni terveiket és a projekt az általa vezetett civil szervezetre gyakorolt hatását: „Valahogy nem mertünk egy lépcsőfokkal feljebb lépni. Most ennek a pályázatnak az inspirálására egy nagyprojektbe fogtunk bele.”
• Egy fiatal civil szervezet vezetője így fogalmazta meg  a szervezetfejlesztési projekttel kapcsolatban elért szakmai eredményeiket: „Korábban nem volt még egyetlen egy sikeres pályázatunk sem… Ezt már az itt megtanult pályázatírási modul felhasználásával értük el.”
• Örömteli változás, hogy 15 szervezetben pozotív irányba változott az ügyfélszolgálati tevékenység. Jobban figyelnek az ügyfelek igényeire, javult az ügyfél kommunikáció, a szervezetek negyede már elindult a minőségbiztosítás területén is, ennek érdekében új minőségbiztosítási, ügyfél elégedettség mérő  eszközöket alkalmaznak. További 5 szervezet a közeljövőben szeretné szélesebb kört érintő minőségbizotsítási rendszerét kialakítani. Így hangzik ez egy szervezeti vezető szájából:„Próbálunk olyan új területet lefedni, amit eddig esetleg nem vettünk észre. Eddig így elvoltunk: csak azokkal a dolgokkal foglalkoztunk, ami nekünk fontos volt. Mikor jönnek ezek a visszajelzések az elégedettségmérés vagy esetleg az előzetes felmérések alapján, és azoknak az igényeknek próbálunk megfelelni. Tehát nem a saját magunk által felállított igényeknek, hanem a külső igényeknek próbálunk megfelelni, amit a célcsoport nyújt felénk”.
• A projekt eredményeképpen részben a megnövekedett létszámnak is köszönhetően a szervezetek  több pályázatot készítettek és adtak be, mint korábban. Összesen 21 szervezet pályázóképessége erősödött valamilyen módon. Egy példa: „A pályázatíró szemináriumon rengeteg hasznos tanáccsal láttak el bennünket, megfogadva ezeket a tanácsokat és a kapott segítség és ösztönzés eredményeként került sor egy NCA működési pályázat és egy Honvédelmi Minisztérium által kiírt pályázat benyújtására. Mindkét pályázatunk nyert.”
• Jelentősen javult a szervezetek marketing tevékenysége. Kiugró azon szerveztek száma, ahol javultak a média kapcsolatok. Több szerveztnek új vagy jobb honlapja lett, mint korábban, máshol egységes arculatot alakítottak ki.
• Három szervezet kivételével a szerveztek gazdálkodásuk javulásáról is beszámoltak, itt is a tudatosság,  a folyamatok jobb nyomonkövetése és az SZJA 1% megszerzéséért folytatott komolyabb munka jelent meg kiemelt gyakorisággal. „…a fiataljaink nem olyan szemérmesek, mint mi vagyunk. Mennek, és mernek kérni.” – nyilatkozta egy szervezet vezetője.
• Kiemelkedő eredménynek tekinti a szerveztek többsége a projekt eredményeképpen kibővült kapcsolatrendszerüket, más szerveztek megismerését, egymás segítését is. Így beszélt a projekt eredményeiről az egyik konzorciumi tag: „A legfontosabb: a stratégiai helyzet végiggondolása volt. A saját szervezetnek erre nincs ideje a napi kapkodásban, ez volt a legfontosabb hozadéka a projektnek. Plusz gyakorlati segítséget kaptak a szervezetek a munkájukhoz. Konkrétumokat, olyan dolgokat, amit azonnal használtak, … pl.  pénzügyi ismereteket, beszámolók készítéséhez segédletet, plusz egymás megismerése. Azóta közösen csinálnak programokat, akik korábban nem – a látásból való ismerés a szervezetek, emberek között átalakult, egy bizalmi, személyes kapcsolattá.”
• És egy másik megkérdezett szerint: „Összefoglalva szervezeti önismeretet kaptak – találkoztak egymással, egymás programjaival, átkapcsolási lehetőséget adott, egymástól a jó gyakorlatok átvételére.”
• Befejezésül álljon itt egy idézet arról, miben látja  a porjekt sikerét az egyik szervezeti vezető: „El tudom mondani, hogy a fiataljaink becsatlakoztak hozzánk, megismerkedtek azzal, hogy konkrétan hogyan is zajlik az élet egy alapítványon belül. Eddig mindig csak hallották, hogy pályázunk, pályázaton nyertünk pénzt programra, működésre, és akkor azt mondták, hogy ők is szeretnének egy pályázatot megcsinálni. Adtuk nekik a lehetőséget, tudták már, hogy hol kell keresni a lehetőségeket. Volt egy mobilitás pályázat, amibe ők beléptek az ő nagyon frappáns címükkel, a saját ötletükkel, és nyertek is rajta 150 ezer forintot, sporteszközökre, játékokra, amiket együtt meg is vásároltunk. Rettenetesen örültek neki. Aztán utána két másik pályázatot is írtunk, amik elutasításra kerültek, tehát ezt is megélték, hogy nem minden beadott pályázat nyer. Én ezt érzem sikernek.”